Meddig?

Befelé hallgatunk

mintha vétek volna szólni

jogainkat tiporva zárul szorosra szánk

senkise mosolyog ránk

összevarrták nyelvünk az agyunkkal

így már nincs

ami szívemen az a számon

az Igazság bent ragadt

s hiába veri dobhártyaszaggató migrén agyunk

mi akkor is csak hallgatunk

nem szólunk

hallgatni arany

beszélni halál

a nyitott szájú fejekre

keselyű jár

akár egy ógörög tragédiában

Tudás a Hatalom ellen

Ti hallgattok

s Mi akik tudunk

véres sziklákhoz vagyunk kötözve

de így legalább panorámaként tárul elénk

saját májunk kitépése

a sebek mindig begyógyulnak

de a gond ugyanaz marad

meddig lehet befoldozott

zsákszájjal élni a századok alatt?